“A művészet, az egy felhő, amelyik árnyékot vet a hőségben, vagy villám, ami eltöri egy helyen az eget, ahol az árnyék alatt vagy a villámfényben egyszerűen már nem lesz a világ olyan, mint azelőtt volt.” 
                                                                                                                                          Krasznahorkai Làszló  

A művészet számos módon gazdagítja az emberi életet. Meghatározó része a kultúránknak, tükrözi a történelmünket, értékeinket és identitásunkat. Művészet nélkül sokkal nehezebb lenne megőrizni és átadni ezeket az értékeket.

Mint az önkifejezés és kommunikáció eszköze, a művészet lehetőséget ad az embereknek arra, hogy kifejezzék érzéseiket, gondolataikat és nézőpontjaikat.
Vizuális, zenei, irodalmi és egyéb formái esztétikai élvezetet nyújtanak. Művészet nélkül hiányoznának ezek az örömforrások.
A művészeti események, kiállítások, koncertek, színházi előadások és egyéb művészeti tevékenységek fontos közösségi élmények. Ezek nélkül az emberek közötti kapcsolatok és a közösségi élet is szegényesebb lenne. A művészet inspirálja és ösztönzi az embereket. Serkenti a kreatív gondolkodást az élet számos területén, beleértve a tudományt és a technológiát is, így segítve azok fejlődését.

Felvetődik a kérdés, hogy mi minden áldozható fel a művészet oltárán? A művészlét sok esetben kéz a kézben jár mentàlis betegségek sokasàgàval. 

A művészek mentális egészségével kapcsolatos kérdések hosszú ideje foglalkoztatják a tudósokat és a közvéleményt.Számos kutatás vizsgálta, hogy a művészi kreativitás és a mentális betegségek, például a depresszió, a bipoláris zavar és a szorongás között van-e kapcsolat. Egyes tanulmányok szerint a kreatív egyének hajlamosabbak lehetnek bizonyos mentális zavarokra. 

 A művészeti terápia egy elismert módszer a mentális betegségek kezelésére. A festészet, az írás, a zene és más művészeti formák segíthetnek a betegeknek kifejezni érzéseiket, kezelni a stresszt és javítani a mentális jólétüket.Az utóbbi években a pszichológia és a neurológia területén végzett kutatások próbálják jobban megérteni a művészi kreativitás és a mentális betegségek közötti kapcsolatot. Például a genetikai kutatások is hozzájárulhatnak annak megértéséhez, hogy bizonyos emberek miért hajlamosabbak mentális betegségekre, és hogyan kapcsolódik ez a kreatív tevékenységeikhez.
A társadalom és a kultúra is befolyásolhatja a művészek mentális egészségét. A művészek gyakran szembesülnek a nyomással, hogy folyamatosan új és eredeti munkákat hozzanak létre, ami stresszhez és szorongáshoz vezethet.

Az alkotói folyamat leggyakrabban egy mélyen személyes és érzelmi tevékenység, amely során a művész saját belső világát tárja fel. Azok az érzelmi és kognitív kihívások, amelyekkel a mentális betegségben szenvedők szembesülnek, új perspektívákat és mélységeket adhatnak műveiknek.

Edvard Munch, a norvég expresszionista festő, akit leginkább a “Sikoly” című festményéről ismerünk, számos mentális egészségi problémával küzdött élete során, alkoholizmusa mellett súlyos szorongással és depresszióval. Ezek az állapotok gyakran megjelennek műveiben, különösen a “Sikoly” című festményén, amely a modern ember szorongását és félelmét ábrázolja.

Munch időnként pszichotikus epizódokat élt át, amelyek során hallucinációk és paranoia jelentkezett. Ezek az epizódok mélyen befolyásolták munkásságát, és sok esetben közvetlenül inspirálták festményeit.

Munch szerint a vele történt lelki megpróbáltatások (anyja és nővére elvesztése) és betegségei nagyban befolyásolták művészetét:

”A félelem és betegségek nélkül az életem olyan lett volna, mint egy kormány nélküli hajó”

Szorongása és depressziója műveiben nyilvánvalóvá vált, és ezek az érzelmek erőteljesen hatottak festményeire. Munch munkáiban a belső feszültség és a pszichológiai dráma vizuális megjelenítése különösen kiemelkedő, és hozzájárultak a modern művészet fejlődéséhez.

A mentális betegségek nemcsak szenvedést okoznak, hanem lehetőséget is nyújtanak a mélyebb önismeretre és az érzelmek intenzívebb megélésére. Ez a mélység és intenzitás gyakran a művészi kifejezésmód gazdagodásához vezet. A művészek gyakran használják alkotásaikat önterápiás eszközként, amely során feldolgozhatják érzelmeiket és tapasztalataikat. Ez a folyamat nemcsak a művészek számára nyújt megkönnyebbülést, hanem a közönség számára is lehetőséget ad az érzelmi azonosulásra és megértésre.

A mentális betegségek és a művészet közötti kapcsolat bonyolult és sokrétű, de kétségtelenül létezik egy olyan dimenzió, ahol a szenvedés és a kreativitás találkozik. Számos művész számára a mentális betegségeik nemcsak kihívást jelentettek, hanem inspirációt és mélységet is adtak műveikhez. Az ilyen művek gazdagítják kulturális örökségünket és mélyebb megértést nyújtanak az emberi lélek komplexitásáról.